Hírek

2021-02-02

A kollégiumban több mint 15 éves múltra tekint vissza a farsangolás. Ebben az időszakban tartjuk meg a farsangkupát, amelynek keretében különböző sportágakban (asztalitenisz, foci, sakk, kondi) mérik össze tudásukat a kollégisták.

  

Ilyenkor kerül sor rendszerint a szintek közötti főzőversenyre is, s a többnapos rendezvénysorozat végén, az ünnepélyes eredményhirdetés alkalmából több száz farsangi fánk is várja a diákokat. Idén, az ismert okok miatt elmarad a farsangolás, azért készítettünk egy összeállítást diákjaink számára, mit kell tudni a farsangról s milyen népszokások párosulnak hozzá:
   
A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (hamvazószerda előtt, húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

A magyarság körében
A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.).
A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
Farsangvasárnap
A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja.

  • Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját.
  • További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (az ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görögkatolikusoknál). Hétfő a farsang farkának középső napja.
  • Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.
  • Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom.
  • További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.

Húshagyókedd
A húshagyókedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására). Ezen a napon általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.